Hardvill Hendrix:Pár-bajok

A társadalmi elvárásoknak megfelelően manapság többnyire úgy tekintünk a házasságra,mint valami dobozra. Először párt választunk magunknak, aztán bemászunk a dobozba. Dobozlakó társunkat csak akkor vesszük közelebbről is szemügyre, miután már berendezkedtünk. Ha tetszik, amit látunk, maradunk a fenekünkön. Ha nem, kimászunk a dobozból, és felderítőútra indulunk,  hogy másik párt találjunk. A boldogtalan házasság problémájának általános megoldása a válás - az összes házaspár közel ötven százaléka ezt választja - ,azután ki-ki kezdi újra az egészet egy új és - remélhetőleg - jobb társsal.

Sokan sajnos egyetlen megoldást látnak arra, hogy a válást elkerüljék. Szerintük benn kell maradni a dobozban, szorosan be kell zárni a fedelét, és életük hátralévő részében be kell érniük egy kiábrándító kapcsolattal. Megtanulják, hogyan lehet elviselni a kiüresedett házasságot: evéssel, alkohollal, különféle drogokkal kárpótolják magukat, vagy belevetik magukat különféle tevékenységekbe, munkába, televíziózásba vagy romantikus álmodozásba, és közben beletörődnek abba, hogy a meghitt szerelem utáni vágyuk soha nem fog valóra válni.

A házasság nem statikus állapot, amely két változatlan ember között alakul ki, hanem lelki és szellemi utazás, amely az egymáshoz való vonzódás eksztázisával kezdődik, majd végigkanyarog az önmegismerés göröngyös útján, és végül egy meghitt, örömteli, életre szóló egység megteremtésében éri el a csúcspontját. Hogy felismerjük az előbbi látomásban rejlő összes lehetőséget, az nem a tökéletes pár magunkhoz csábításának képességén múlik, hanem azon, hogy hajlandóak vagyunk-e megismerni önmagunk rejtett oldalait.

Egy ajándék - Neked!